A hintázás nemcsak a gyermekek fizikai és idegrendszeri fejlődésére van jótékony hatással, hanem a pszichológiai fejlődésükben is jelentős szerepet játszik. Egyik legfontosabb pszichológiai hatása a gyermek érzelmi biztonságának kialakítása. Az ismétlődő, ritmikus mozgás az anya méhében tapasztalt hintázó érzéshez hasonlít, ami sok gyermek számára megnyugtató élményt ad. A csecsemőkori ringatás erősíti az érzelmi kötődést, hozzájárul az egészséges anya-gyermek kapcsolat kialakulásához.
A hintázó mozgás számos tanulmány szerint képes csökkenteni a stresszt és a szorongást. A hinta aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami segít a gyerekeknek jobban kezelni a feszültséget. Ez különösen olyan gyermekeknél fontos, akik hajlamosak a szorongásra, ingerlékenységre vagy nehézséget okoz számukra az érzelmeik szabályozása.
A hinta terápiás eszközként is használható. Autizmus spektrumzavarral vagy ADHD-val élő gyermekeknél rendszeresen használt szenzoros terápiás eszköz, mivel segít a nyugtalanság csökkentésében, enyhíti a hiperaktivitást, növeli a koncentrációs képességet, és segít az érzelmi egyensúly fenntartásában.
A szenzoros integrációs terápia részeként azoknak is segít, akik szenzoros feldolgozási zavarral küzdenek. A hinta enyhítheti a túlterhelést és segíthet nekik a figyelem fókuszálásában. Mozgásterápia részeként felnőtteknél is alkalmazható.
Mivel gyakran közösségi játék, ezért a szociális készségekre is jó hatással van. A játszótéren, óvodában a gyerekeknek osztozniuk a hintán másokkal, ki kell várniuk a sorukat. Ezek a helyzetek segítenek a gyerekeknek megtanulni, hogyan kezeljenek hasonló a társas helyzeteket.
A hinta tehát nemcsak fizikai, hanem idegrendszeri-pszichológiai hatással is van a gyermekekre, mert segíti az egészséges érzelmi és mentális fejlődést. Emellett fejleszti a szociális készségeket, ami hosszú távon pozitívan befolyásolja az élet különböző területein mutatott teljesítményt és magabiztosságot.