A gyermekkor egyik legtermészetesebb és legfontosabb tevékenysége a játék. Ezen belül is kiemelkedő szerepet töltenek be a szerepjátékok, amelyek nemcsak szórakoztatóak, hanem a fejlődés szempontjából is rendkívül hasznosak. Már 2-3 éves kortól megfigyelhető, hogy a kicsik elkezdik leutánozni ahogy anya főz, apa telefonál, a baba alszik stb. Ezek a korai szerepjátékok alapvetően hatnak a gondolkodásra, érzelmi fejlődésre és a társas kapcsolatok kialakulására.
A szerepjátékok lényege, hogy a gyerekek különböző szerepekbe bújva – például orvosként, boltosként, tanárként vagy szülőként – új helyzeteket és viselkedési formákat próbálhatnak ki biztonságos, játékos közegben. Közben fejlődik a nyelvi készségük, bővül a szókincsük, erősödik az empátiájuk és a problémamegoldó képességük is. A közös játék során a gyerekek megtanulják az együttműködést, a várakozást, a szerepcserét, amik mind olyan szociális készségek, amelyek később az iskolai és közösségi életben elengedhetetlenek. Ezek a játékok különösen hasznosak a kreativitás és az önkifejezés fejlesztésében is. A gyerekek szabadon alkothatnak történeteket, helyzeteket, és saját szabályaik szerint alakíthatják a világot. Ez nemcsak örömöt ad, de segít feldolgozni a mindennapok eseményeit, félelmeit, élményeit is.
Ajánlott játékok közé tartoznak a játék konyhák, orvosi szettek, játékbolt, pénztárgépek, babák és babaházak, de a jelmezek és bábok is remekül beilleszthetők ebbe a kategóriába. A legjobb az egészben, hogy a szerepjátékok nemcsak otthon, hanem óvodai, iskolai környezetben is jól működnek, ráadásul segítik az alkalmazkodást ezekhez az új közösségekhez. A szerepjátékok tehát nem csupán időtöltést jelentenek, hanem komoly pedagógiai és pszichológiai értékük is van.